Tudom, hogy már rég hoznom kellett volna a fordítást is és az új fejezetet is, és kérlek ne haragudjatok ezért, de még egy kicsit késni fogok vele. Ne aggódjatok az új fejezet fele már készen van, a fordításból még kb. 5-6 oldal hiányzik, úgyhogy hamarosan jön, megígérem.
Sajnos muszáj halasztanom egy kicsit, mert közeleg a KRESZ-vizsgám, és tanulnom kell rá. Amint letettem, hozom a frisset és a fordítást is.
Szorítsatok nekem, hogy átmenjek a vizsgán! :D
Legyetek még egy kis türelemmel, addig is itt egy kis részlet a Vaskirálynő 2. fejezetéből. :D
Tényleg bocsi, és sok sok puszi,
Denny
"Egy pillanatig senki sem mozdult.
Aztán Ash keserűen felnevetett, és előrelépett.
- Állhatunk itt egymást bámulva egész éjszaka. - mondta, a legnagyobb vörös sapkásra nézve, aki vörös fejkendőt viselt, és hiányzott az egyik szeme. - Vagy azt akarod, hogy lemészároljalak?
Félszemű kivillantotta a fogát. - Tartsd magad kordában, herceg. - kiköpött; érdes hangja, mint egy kutya morgása. - Nem verekedni jöttünk. - Szipogott, és megdörgölte görbe orrát. - Csak hallottuk, hogy a városban vagytok, tudod, és váltani akartunk néhány szót a hölggyel, mielőtt távoztok, ennyi az egész.
Azonnal gyanakodtam. Sose szerettem a vörös sapkásokat; azokba, akikbe eddig belefutottam, megpróbáltak elrabolni, megkínozni vagy megenni. Ők voltak az Árnyudvar zsoldosai és orgyilkosai, és a száműzöttek még annál is rosszabbak. Bár semmi közöm ne lenne hozzájuk.
Ash fölemelte a kardját, szemét le sem véve a vörös sapkásokról, szabad kezével hátranyúlt és megragadta az enyémet."
Ash fölemelte a kardját, szemét le sem véve a vörös sapkásokról, szabad kezével hátranyúlt és megragadta az enyémet."
